A "j�t�kosok" men�pont alatt megtal�lhatod j�t�kosaid adatlapj�t. Amennyiben valaki m�s csapat�t szeretn�d megn�zni, nem ezt a k�pet l�thatod majd. Amennyiben egy j�t�kos st�tusza "v�lasztott", akkor a j�t�kos megtal�lhat� lesz a "taktika" oldalon, �s k�szen �ll arra, hogy egy m�rkõz�sre bevethetõ legyen. Amennyiben nem v�lasztottad be,akkor nem lesz l�that� a taktikai be�ll�t�sokn�l. Az�rt csin�ltuk �gy, hogy megk�nny�ts�k a csapat be�ll�t�s�t �gy, hogy a csapat �sszes tagja helyett csak azok szerepeljenek ott, akikre t�nyleg sz�m�tasz a m�rkõz�seken.

B�rmikor megv�ltoztathatod egy j�t�kos mezsz�m�t. P�ld�ul amennyiben szeretn�d, hogy a kapusod viselje az 1-es sz�mot, csup�n r� kell menned a "mezsz�mok megv�ltoztat�sa" fejl�cre.

Amennyiben el szeretn�l adni egy j�t�kost (�tad�list�ra teszed), akkor az "eladom"-ra kattints. Ezut�n �ll�tsd be a kiki�lt�si �rat, ahonnan egy esetleges licit indulna, �s azt, hogy h�ny napra akarod kitenni a j�t�kospiacra. Amennyiben nem �rkezik r� a hat�ridõ lej�rt�ig aj�nlat, akkor tov�bbra is a ti�d marad a j�t�kos. Amennyiben �rkezik, akkor a hat�ridõ ut�n (24 �r�val,mert az �sszes �tigazol�st fel�lvizsg�lja a ManagerZone-szem�lyzet) v�gbemegy a tranzakci�,�s megkapod azt a p�nzt, ami a legutols� �sszeget tartalmazta. Nem tudsz visszavonni egy j�t�kost az �tad�list�r�l,miut�n felker�lt oda. Teh�t legy�l figyelmes, �s �gyelj a megfelelõ �rra, mielõtt egy j�t�kost felraksz az �tigazol�si list�ra. Amennyiben egy j�t�kos nagyon rossz, akkor ki is r�ghatod, ha a "Kir�g�s"-ra kattintasz.

Ifij�t�kosokat nem tudsz eladni. Errõl bõvebben a "gazdas�g" men�ben tal�lsz inform�ci�t.

A j�t�kosaid k�pess�g�t, tehets�g�t 13 jellemzõben foglaltuk �ssze (tulajdons�gok). Ezeknek a tulajdons�goknak 0-10-ig terjedhet az �rt�ke,�s ezeket hasznos�tja a j�t�kos a meccsen a k�l�nb�zõ j�t�khelyzetekben. A 13 tulajdons�g: �ll�k�pess�g, Tapasztalat, Forma, Gyorsas�g, J�t�kintelligencia, �tad�s, L�võerõ, Labdakezel�s, Szerel�s, �vel�s, Pontr�g�sok, �s V�d�s.

�ll�k�pess�g
Ez a tullajdons�g azt hat�rozza meg, hogy mennyire b�rja a j�t�kos a hossz�, kem�ny mecseket. Egy magas �ll�k�pess�gû j�t�kos j�l b�rja a hosszabb�t�sos meccseket is, �s a gyorsas�g�t, valamint a t�bbi k�pess�g�t is szinten tudja tartani a meccs v�ge fel� is. A magas �ll�k�pess�g a s�r�l�svesz�lyt is cs�kkenti.

Tapasztalat
A tapasztalat a j�t�kos futballal kapcsolatos �ltal�nos ismereteit, rutinj�t hat�rozza meg. Ez a m�rkõz�sek legt�bb j�t�khelyzet�ben �rv�nyes�lni tud. A magas tapasztalat� j�t�kos t�thelyzetben is meg tudja õrizni a nyugalm�t, �s kevesebb hib�t k�vet el. A fontos meccseken m�g ink�bb sz�m�t a tapasztalat. Elsõsorban az �letkor,�s a lej�tszott meccsek j�tszanak szerepet a tapasztalat n�veked�s�ben.
A ManagerZone-ban a nagy tapasztalat ellens�lyozhatja azokat a k�pess�geket, amelyek nem t�l j�k egy j�t�kosn�l.

Forma
A forma fejezi ki a j�t�kos aktu�lis fizikai �s ment�lis �llapot�t. A forma mindent mag�ba foglal a belsõ egyens�lyon kereszt�l az �nbizalmon �t, �s csak�gy,mint a tapasztalat, hat�ssal van egy j�t�kos teljes�tm�ny�re a p�ly�n. A jelenlegi rendszer szerint a forma szerd�nk�nt friss�l, �s a lej�tszott meccsek sz�m�t�l, valamint azok jelleg�tõl f�ggõen a forma felmegy, vagy lecs�kken. Amennyiben megfelelõ mennyis�gû meccset j�tszik egy j�t�kos, akkor j� form�ban lesz. Ha viszont t�bb,mint 10 j�t�kost adsz el egy szezonon bel�l, a t�bbi j�t�kos form�j�t negat�v ir�nyban befoly�solhatja.

Gyorsas�g
Egy j�t�kos gyorsas�g�nak szintje hat�rozza meg, hogy milyen gyorsan mozog a p�ly�n labd�val, illetve labda n�lk�l.

J�t�kintelligencia
A j�t�kintelligencia azt mutatja meg, hogy egy j�t�kos mennyire j�l olvassa, �s �rti a j�t�kot a p�ly�n. Ez abba is belesz�m�t, mennyire nagy taktikus a j�t�kos. Egy magas j�t�kintelligenci�val rendelkezõ j�t�kos j�l helyezkedik a p�ly�n, �s k�nnyebben �szreveszi a g�lszerz�si lehetõs�geket, ak�r egy�ni akci� sor�n, ak�r az �resen �ll� t�rsak megj�tsz�s�val. Tov�bb� �ltal�ban j�l d�nt, mikor d�nt�sk�nyszer elõtt �ll, hogy mit is csin�ljon a labd�val. A tapasztalat,a forma,�s a j�t�kintelligencia az a h�rom tulajdons�g, amely nem cs�kken egy j�t�kos �reged�sekor.

�tad�s
Az �tad�s azt befoly�solja, hogy egy j�t�kos milyen pontosan tov�bb�tja a t�rs�hoz a labd�t.

L�v�s
A l�v�sbe belesz�m�t a l�võhelyzetbe ker�l�s (ha az ellenf�l ostob�n szabad ter�letet hagy a l�v�shez), valamint maga a kapura l�v�s. Min�l magasabb a l�v�s szintje, ann�l t�bbsz�r tal�lja el a j�t�kos a kaput, �s a l�v�s is gyakrabban lesz v�dhetetlen.

Fejel�s
Egy j�l fejelõ j�t�kos nemcsak j�l tal�lja el fejjel a labd�t ,hanem ir�ny�tani is tudja azt a megfelelõ ir�nyba. Ez sz�m�t mind t�mad�sn�l,mint v�dekez�sn�l. Fejjel g�lt szerezhetsz egy bead�sb�l, vagy v�dekez�sn�l felszabad�thatsz e k�pess�g seg�ts�g�vel.

Labdakezel�s
Ez a tulajdons�g azt mutatja meg, milyen j�l b�nik egy j�t�kos a labd�val, mikor n�la van. Akinek j� a labdakezel�se, az k�nnyebben meg tudja tartani a labd�t, jobban cselez, �s k�nnyebben tudja lekezelni a passzokat.

Szerel�s
Ha egy j�t�kos szerel�sben j� ,akkor sokszor elveheti szab�lyos eszk�z�kkel az ellenf�ltõl a labd�t egy j�l idõz�tett k�zbel�p�ssel.

�vel�s
Ez a tulajdons�g alkalmazhat� a hossz� elõre�vel�seken alapul� taktik�n�l, �s azt is meghat�rozzza, hogy mennyire j�l adja be a labd�t a sz�len elfut� j�t�kos. Egy pontos bead�ssal vesz�lyes helyzetet tud kialak�tani.

Pontr�g�sok
Amennyiben valamelyik j�t�kosnak ez a k�pess�ge j�, az j�l j�het sz�gletekn�l, szabadr�g�sokn�l, �s b�ntetõr�g�sn�l.

V�d�s
Egy kapusnak rugalmasnak, gyorsnak kell lennie, �s soha nem szabad f�lnie a labd�t�l. Min�l magasabb ez az �rt�k,ann�l biztosabb lehetsz benne,hogy az ellenf�l nem tud majd g�lt lõni neked.

A fentieken k�v�l tov�bbi jellemzõi is vannak a j�t�kosnak, amelyek kialak�tj�k az arculat�t. Ezek a k�vetkezõk: Kor, �rt�k, Fizet�s, Magas��g, Tests�ly, �s annak meghat�roz�sa, hogy melyik l�b�val �r sz�vesebben a labd�hoz.

�letkor
Egy j�t�kos �letkora v�ltozik tin�dzserkort�l 30 �v f�l�tti korig. Az idõsebb j�t�kosok �ltal�ban tapasztaltabbak, mint fiatalabb t�rsaik. De m�r akkor elkezdenek vesz�teni k�pess�geikbõl, amikor k�zel�tenek ehhez a korhoz. Minden egyes j�t�kos �letkora eggyel nõ szezononk�nt,�s m�s-m�s napokon �nneplik sz�let�snapjukat az id�nyben.

�rt�k
Egy j�t�kos �rt�ke egy elm�leti sz�m�t�st mutat meg, m�ghozz� azt,hogy k�r�lbel�l mennyit �rhet a j�t�kos. A k�pess�geitõl f�ggõen lehet egy j�t�kos �rt�ke magas, vagy alacsony. Term�szetesen az az �rt�k,melyet egy �tigazol�sn�l fizet egy csapat nem hasonl�that� �ssze ezzel,mivel az a vevõ csapat sz�ks�gleteitõl is f�gg. Az elm�leti �rt�k csup�n egy �tmutat�, �s akkor vehetõ figyelembe,mikor veszel,vagy eladsz j�t�kosokat.

Fizet�s
Az az �sszeg, amit a klub hetente a j�t�kosnak fizet. A b�r �sszege a j�t�kos elm�leti �rt�k�n m�lik.

Magass�g
A magass�g centim�terben van megadva. Egy magas j�t�kosnak �ltal�ban jobb a "v�d�s", �s a "fejel�s" k�pess�ge, az alacsonyabb j�t�kosok pedig jobbak labdakezel�sben.

Tests�ly
Ez egy j�t�kos s�ly�t mutatja meg. Egy nagyon k�nnyû j�t�kos kev�sb� j� szerel�sben, egy testesebb j�t�kos pedig nem olyan gyors, �s kev�sb� j� labdakezel�sben.

Kedvelt l�b
Norm�lis esetben egy j�t�kos vagy a bal, vagy a jobb l�b�val szokott lõni. De van p�r olyan j�t�kos,aki mindk�t l�b�val j�l lõ. Ez a tulajdons�g belesz�m�t a j�t�kos p�ly�n val� elhelyezked�s�be. Egy jobb l�bas j�t�kos mag�t�l �rtetõdõen jobban j�tszik a jobb oldalon, �s ez ugyan�gy van egy bal l�basn�l is, csak ford�tva.

A m�rkõz�seken minden tulajdons�g fontos lehet. Att�l f�ggõen, hogy a j�t�kosnak �ppen milyen j�t�khelyzetet kell megoldania, algoritmusok alapj�n kisz�m�t�sra ker�l, hogy mennyi es�lye van a sikerre. Ezt az es�lysz�mot a tulajdons�gok hat�rozz�k meg.

Egy j�t�kost eladhatsz,ha �tad�list�ra teszed. Azonban ki is tudod r�gni,�s �gy nem kell �llnod a fizet�s�t hetente. Figyelj oda a p�nz�gyi m�rlegedre, amikor veszel egy j�t�kost, mivel nemcsak az egyszeri �sszeget kell kifizetni �rte, hanem a fizet�s�t is �llnod kell addig, am�g n�lad van.